~Vége mindennek.

Sziasztok! Bocsi a késésért csak nem bírtam előbb írni! Most ebben a részben lesz Harry szemszöge is! Mrs.Styles

*Dorina szemszöge*

Minden összedőlt körülöttem..Elsötétült előttem minden..Kórházban ébredtem és Harry aludt de fogta a kezem. Zayn is aludt, Cinti akkor jött be amikor én felébredtem azonnal felsikított. Erre mindenki felébredt.

-Jézusom felébredtél! De jó!-ölelt meg barátnőm szinte sírva..Láttam Harry-n hogy nem mer megszólalni. Jobban is tette..Amint felültem felpofoztam Harry-t. -Hogy tehetted ezt velem?-kapott el a sírás újra. Ő csak a padlót nézte. -Nem akartam..nem akartam semmi rosszat neked..-mondta és kiment..Azóta nem is jött be.- Ez mi volt?-kérdezte Louis.
-Nem tudom..Én szeretem..De nem fogok és bocsánatot kérni tőle..Majd ha akar ő bocsánatot kér..Vége!-mondtam és fogtam magam majd átöltöztem és elmentem..Kóboroltam mindenhol..Elmentem Harry titkos helyére a parkba ahova mindig megy ha szomorú. Hát igen most is ott volt. -Te mit keresel itt?-kérdezte mikor meglátott. -Jöttem beszélni..Figyelj Harry..Ez így nem mehet tovább..Vége!-mondtam és elakartam menni de ő megfogta a csuklóm..-Kérlek Dori ne hagyj itt..Ne hagyj el! Nélküled nincs életem!
-Gondolkozni kellett volna azelőtt mielőtt ott faltátok egymást az exeddel! Szerencséje van hogy nincs itt a közelben mert nem nagyon tudnék jót állni magamért!-vágtam a képébe majd elengedett és könnyezni kezdett..Én már zokogtam és mentem amerre tudtam..Nem akartam elhagyni de nem tudtam mást csinálni..Gondolkoztam mikor az úttesten mentem át. Piros volt és jött egy kocsi..-DORINA NE!-kiabált valaki a hátam mögött. Harry volt az. Én hátranéztem de az oldalamba csapott a kocsi. Már megint kórházban ébredtem. Harry könnyes szemekkel nézett rám ahogy Cinti is. Amikor felébredtem Cin megsimogatta az arcom és kiment így csak én és Hazz maradtunk. -Figyelj Hazza! Ettől még ugyanazok a barátok maradunk..Csak a..-nem bírtam befejezni mert jött be a nővér hogy a látogatási idő lejárt. Hazza rám kacsintott és megpuszilt majd kiment. A nővér mosolyogva nézte végig a jelenetet. -Szerencsés lány vagy! Nagyon sírt amikor bejöttetek egyfolytában azt kérdezgette hogy jól vagy meg hogy nagy e a baj..Nagyon szeret téged!-mondta a nővér miután kiment Harry..Lehet hogy igaza volt..Lehet hogy túl kemény voltam Harry-vel. Lehet hogy nagyon megbánta azt a csókot..Csókot? Miről beszélünk? Jó hogy nem..Tudjátok mi..Na mindegy.

*2 nappal később*

Ma engednek ki a kórházból. Miközben pakoltam kopogtak az ajtón. -Gyere be!-mondtam és belépett Harry. -Szia!-köszönt és az arcomat megcsókolta.
-Szia!-mosolyogtam és tovább pakoltam.
-Segítek!-mondta és ő is elkezdett pakolni.
-Köszi!
-Figyelj ugye már nem haragszol?
-Mire akarsz kilyukadni?-kérdeztem fura fejjel.
-Semmire csak..
-Csak?
-Áá hagyjuk semmi..-mindent bepakoltunk és lementünk a kocsijához. Lent beültünk és hazavitt. -Köszi hogy hazahoztál!-megpusziltam az arcát.
-Szerintem először hozzánk gyere be mert ott van mindenki!-mondta Harry és nyújtotta a kezét. Én elfogadtam. Bementünk kézenfogva a srácokhoz.
-Halii! Itthon vagyok! -mondtam vigyorogva.
-Sziaa-ugrott a nyakamba Cinti.
-Szia Dorcsi!-köszöntek a fiúk.
-Hallod Dorcsi gyerünk haza annyi minden mesélni valóm van!-mondta Cin
-Oké!-majd átmentünk.

*Harry szemszöge*

-Na mizu van?-kérdezték a srácok amint kiléptek a lányok az ajtón.
-Semmi..Nem akar megbocsátani..-mondtam szomorúan.
-Megérdemled!-mondta Liam.
-Hát kösz!
-Nyugi biztos idő kell neki feldolgozni!-ötletelt Zayn
-Azta nem mondod?-gúnyolódtam mert majd szét robbant a fejem annyira ideges voltam.
-Nem kell idegesnek lenni azzal csak rontasz a helyzeteden!-mondta Louis. Ebben nagy igazság van.
-Oké csak...Nagyon szeretem és hogyha nem bocsát meg akkor..akkor nekem végem..Nincs nélküle életem!-panaszkodtam a fiúknak.
-Biztos megfog bocsátani! Akkor én mit szóljak? Akkora pofont kaptam Cintitől hogy még másnap is égett az arcom!-panaszolta a problémáját Zayn!
-Na azt meg te érdemelted meg!-nevettem ki őt.
-Na te se panaszkodj Hazza! Láttunk mindent a kórházban! Dori alig hogy kinyitotta a szemét máris csattant a pofon!-nevetett ki Louis.
-Haha nagyon vicces!-hervadt le az arcomról a mosoly.

*Dorina szemszöge*

-Na mi az a sok dolog amiről mesélni akartál?-kérdezte Cin-t kíváncsian.
-Kibékültünk Zayn-el..és képzeld eljegyzett! Nézd!-mutatott az ujján egy gyűrűt.
-Jézusom ez nagyon jó! De hogy hogy megbocsájtottál neki?
-Megsajnáltam! Figyi mit csinált! Este átjött és egyfolytában csöngetett én meg nem nyitottam ki! Reggel amikor kimentem ő még mindig ott ült és várt rám..-ezen elmosolyodtam..Olyan aranyosak..Ekkor elgondolkodtam magunkon (mármint Harry-ről és róla) és eszembe jutott hogy Zayn nem azt a vétket követte el mint Harry..Zayn nem csókolta meg Cinti előtt Perrie-t! De Harry elkövette ezt..Jézusom!
-És akkor...Hahó! Figyelsz te rám?-lóbálta a szemem előtt a barátnőm a kezét.
-Bocsi csak elkalandoztak a gondolataim..
-Hazza?
-Pontosan..
-Megbocsátasz neki?
-Nem! Nem vagyok egy talpnyaló..Bizonyítson!-kacsintottam mosolyogva a barátnőmre.Estig beszélgettünk és csöngettek. Zayn volt elől mögötte Liam és Louis mögöttük Niall és hátul Harry és Taylor(?)
-Te szemét!-mondtam és felmentem a szobámba. Bezárkóztam és zenét hallgattam majd szép álomba merültem. Igen..Most már kijelentem: Vége mindennek. 2 körül felkeltem az ágyam süppedésére. Harry volt az.
-Te mit keresel itt?-ültem fel
-Már 1 órája nézlek!
-Hogy lehetsz ekkora bunkó?
-Mi? Most miért?
-Hogy jöhettél ide Taylor-al?
-Szakítottunk nem?-mosolygott
-De..de igen..csak..hagyjuk. Ez az én házam és egy ringyót sem tűrök a házamban!
-Öhm nem vagyok ringyó kikérem magamnak!-jött be Taylor és leült Harry mellé majd összemosolyogtak.
-Jézusom mindjárt hányok!-könnyezett be mindkét szemem.
-Amúgy meg Dori én csak azért jöttem hogy bocsánatot kérjek tőled hogy rámásztam a barátodra..Már nem vagyunk együtt és már rég szakítottunk..Hidd el Harry szeret téged! Nagyon is..Kezdem azt hinni hogy jobban mint engem szeretett..Itt nincs vita! Még egyszer bocsánatot kérek! Kijelentem hogy kettőnk között nincs semmi! Csak ennyit akartam mondani! Sziasztok!-majd kiment a szobámból.
-Csak ezért jött velem!-kacsintott rám Harry.
-Hazza figyelj! Ettől még a véleményem nem változik! Vége!-amikor kimondtam éreztem hogy elfogom sírni magam..Hát így is lett. Harry magához ölelt és nyugtatott. Hát így aludtam el.