Hoztam az új részt! Mielőtt elkezdeném írni, megszeretném köszönni hogy hogy ennyien olvassátok a blogom! Na nem húzom tovább az időt! Olvassatok csak! Puszi! Mrs.Styles xxx
*Dorina szemszöge*
-Én úgy döntöttem hogy még nem megyek vissza..-hajtottam le a fejem.
-Biztos hogy nem?-kérdezte lehajtott fejjel.
-Biztos..-ismételtem meg. -De elkisérlek a reptérre..-vettem fel a cipőm és elindultunk.
-Pedig már mindenkinek hiányzol.
-Gondolom..-motyogtam.
-Na még egyszer megkérdezem! Jól átgondoltad?-válaszolni akartam de a számon nem jött ki hang. Igazából eléggé nem gondoltam át hogy vissza akarok e menni. Hiányoznak a hülyüléseink meg minden..És legfőkébb hiányzik Harry..
-Na?-szökkentett ki El a gondolkodási menetemből.
-Az igazság az hogy vissza akarok menni..-suttogtam neki meg felcsillogott a szeme. -Oké! A délutáni repülővel megyünk! Addigra összepakolunk!-vigyorgott. Otthon 1 óra alatt össze pakoltunk mindent és elindultunk..Jókor értünk oda mert pont felszállás volt. Mivel El hamarabb vett nem oda ült ahova én..Bedugtam a fülembe a fülest és hallgattam egymás után a számokat. Egyszer csak egy fiú ült le mellém.
-Hi..-köszönt. Ja szóval nem magyar..Ne már..Most semmi kedvem angolul csevegni..
-Hello..
-Magyar vagy?-suttogta. Ez az! Végre!
-Igen. -könnyebültem meg.
-Akkor jó. Nem tudok annyira angolul.
-Akkor miért mész Londonba?
-Szüleim miatt..
-Ja az más..
-Te miért mész Londonba?
-Hosszú történet..
-Ráérek..-kacsintott. -Egyébként Ricsi vagyok.
-Én Dorina.-mosolyogtam.
-Na kezdj bele a történetbe. -nevetett. Nagyjából elmeséltem hogy összevesztem a barátommal aki Londonban lakik így ideköltöztem vissza Magyarországra és most vissza megyek a barátnőmmel. Csak azt nem mondtam hogy ki a barátom..
-Hű..-nyögte ki. Hát igen..A fiúk már csak ilyenek.
-Na szóval összefoglalva ennyi az egész..
-Megkérdezhetem hogy hogy hívják a barátodat..Lehet ismerem.
-Tuti hogy ismered!-javítottam őt ki. Ő csak furán nézett rám majd kimondtam. -Harry Styles.-tágra nyílt szemekkel nézett rám.
-Most ez komoly? Te vagy az a Dorina? Láttalak twitteren meg mindenhol!-magyarázott én meg csak nevettem..Annyira meglepődött, hogy szinte kiesett a székből. Még sokat beszélgettünk mikor jött egy üzenetem El-től.
"Látom el vagy. :D" -elmosolyodtam és írtam is vissza neki.
"Jól látod. Ez a fiú annyira meglepődött mikor megtudta hogy én vagyok Harry barátnője hogy azt hittem kiugrik az ablakon XD"
Hallottam előlről El nevetését. Felnéztem twitterre majd nem bírtam tovább rámentem Harry profiljára. Amióta nem voltam fent sokat írt ki..Amikor elolvastam őket a szívem össze szorult, a gyomrom égni kezdett és megtudtam volna magamat fojtani egy kanál vízben..
"Túllépve.;) Teljesen elfelejtettem hogy valaha az enyém voltál..Harry xx"-legszívesebben inkább leszálltam volna a gépről és visszamentem volna de már túl késő. Küldtem El-nek egy SMS-t hogy nézzen fel twitteren Harry profiljára. Nemsokára jött egy üzenet hogy ne foglalkozzak vele. Tegyek úgy mintha nem láttam volna. És talán igaza van..Ezt kell tennem. Este 7-re leszállt a gépünk és az egész One Direction ott állt köztük Cintivel.. Kiszálltunk és elkezdtem volna szaladni amerre csak tudok..De El megszorította a kezem és odamentünk hozzájuk. -Sziasztok.-motyogtam Cinti meg a nyakamba ugrott. Mosolyogtam..Vagyis próbáltam volna de nem ment. Mindenkit megöleltem majd mikor Harry-hez értem nem tudtam mit csináljak. Megöleljem őt vagy ne? Egy ideig farkasszemet néztünk egymással majd elmosolyodott. De jó neki hogy ő még mosolyogni is tud. Megölelt de én nem öleltem vissza. Egyszerűen nem bírtam. Furán nézett rám majd elindultunk. Végig Cinti mellett haladtam és az ő mondandóját hallgattam. Érzetem magamon hogy Harry figyel de nem akartam megfordulni. Otthon a vendégszobába mentem (mert ugye milyen lenne ha Harry-vel aludnék..) és kipakoltam pár cuccot. Leültem az ágyamra és gondolkoztam majd lépteket hallottam. Harry volt az. Bejött és leült mellém..Kínos csend volt de nem bírtam tovább.
-Miért csinálsz úgy mintha semmi nem történt volna?
-Te meg miért csinálsz úgy mintha minden az én hibám volna?
-Nem Harry..Én csaltalak meg téged háromszor (!!) igaz?
-Nem! De nemhogy megbeszéltük volna te menekülsz Magyarországra!
-Mert elegem van!! Nem fogok neked újabb és újabb esélyeket adni hogy aztán megint megcsalj! Itt már vége! Amúgy is..Láttam hogy twitteren már ki is írtad hogy "túl léptél rajtam" . -rajzoltam idézőjeleket a levegőbe. Nem szólt semmit csak kiment. Egyedül maradtam. Újra és újra átolvastam azt a mondatot..Mindig elkapott újra és újra a sírás..Végül válaszoltam.
"Ennek örülök. ;) Büszke lehetsz magadra hogy képes vagy engem vádolni! Mintha az én hibám lenne hogy véletlenül más szájában kötöttél ki..Na de mindegy. Dorina xxx"
Nem érdekelt semmi. Csak hogy egyedül lehessek. Bezártam az ajtót, bedugtam a fülest és aludtam..Legalább is félig..A telefonom rezgésére ébredtem fel. Éjjel 3 óra volt és SMS-t kapok..Mikor elolvastam legszívesebben kifutottam volna a világból..A szívem vadul kalapált..Könnyek szöktek a szememből..
"Értem. Szóval vége. Nem vagyok büszke magamra és nem is okollak téged. De ha neked ez így jött le akkor ez van. Remélem egyszer azért megbocsátasz. Tudom én tehetek mindenről. Tudom hogy kaptam már sok esélyt. Tudom hogy mindet elszúrtam. De akarom hogy tudd szeretlek..Harry xx"
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése